Tudod mi a legjobb része annak a folyamatos kínzásnak amit velem művelsz, te rongy céda!? Az, hogy tudom viszonozhatnám, ismerlek, ismerem a gyenge pontjaid, tudom hol fájna a leginkább az ütésem, de nem teszem. Én nem bántalak. Azzal nagyon- nagyon mélyre süllyednék, náladnál is sokkal lentebb. És amíg te a felsőbbrendűség illúziójában ringatod magad és gyűlölködsz szüntelen, én élvezem minden percét az életemnek. Azt is amikor fájdalmat okozol. Mert akkor megerősítesz, megszilárdítod a hitem magamban, a jóságban, erkölcsben, a szívben. Türelemre és toleranciára, odaadásra és megbocsátásra, önzetlenségre és szeretetre tanítasz azzal, hogy mindezek ellentétének tökéletes megtestesítője vagy. A jó emberekkel jó dolgok történnek. A Te végedet nem biztos hogy végig akarom nézni . Nagyon csúf lesz. Én a szebb holnapot várom, te csak a holnapot. Én megszabadulok tőled előbb utóbb. És te magadtól? 

image001347916497735m0rk4z_large.png

Szerző: Paulette  2012.09.27. 20:54 Szólj hozzá!

Címkék: fájdalmak ellentétek elvágyódás

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekszilank.blog.hu/api/trackback/id/tr804807168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása