Álmaim szappanbuborék képében kelletik magukat, a kongó bálterem fényárjában körbetáncolnak. Egyetlen lépést tennék feléjük csupán, s szétpukkannának, nevetve semmivé válnának.
Mozdulatlanul siratom a bárcsakot. Kétségbeesésem határtalan, nem nekem való ez a világ!…