Elfáradtam. Az életem mélypontok halmaza. Az idő, az elvárások, a tehetetlenség kényszerzubbonya fojtogat. Már a szememet sem nyitom ki, csak a lángokat látnám, melyek felperzselik egész valómat. Sírni s fohászkodni nem érdemes, jajszavamra mindenki süket. Tépj szét vagy eressz szabadon Élet! Ma nem lehet őszintébb óhajom.